Hogyan imádkozzunk? Most arról lesz szó, hogy Isten dicsősége legyen a cél.

Olv. 2Móz 32,7-14

Vigyáznunk kell, hogy semmit ne kérjünk önző érdekből.

Jak 4,3: Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt. A saját gerjedelem az önző érdek!

Pl. Mi a cél, ha valaki pl. gyógyulásért imádkozik? Hogy a világban jobban érezze magát? Hogy még többet dolgozzon. Hogy elérje azt a célt, amit e földi életben maga elé tűzött? Amikor az ember a saját gerjedelmeire akarja költeni, amit Istentől kér, azt nem kapja meg, mert kárára lenne.

Amit itt olvasunk, az nem saját gerjedelem.

Amíg Mózes a hegyen volt, a nép aranyborjút készített, és annak áldozott, azt tisztelte.  Isten azt mondta: eltörlöm az egész népet egy szempillantás alatt. Mózes könyörgött: Uram, mit szólnak az Egyiptombeliek? Hogy kivitted a népet, és nem tudtad bevinni, megölted a pusztában? Istenem, emlékezzél meg, mit ígértél Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak! Múljék el a haragod a Te nevedért, a Te dicsőségedért!

Azt mondta Mózesnek az Úr, hogy téged nagy néppé teszlek. Hát ő is Ábrahám magvából való. Ezt a népet eltörlöm, te viszed tovább az Ábrahámnak adott ígéretet. De Mózes azt felelte: Ne, Uram, ne! A Te dicsőségedet tartsd szem előtt!

Na, ez nem a saját gerjedelem, ez nem!

Ez által minket is arra tanít az Úr, hogy imáinkban ne a saját vágyaink vezéreljenek, hanem az, hogy Isten dicsőüljön meg bennünk, akár egészségünk, akár betegségünk; akár sikereink, akár kudarcaink; akár életünk, akár halálunk által. Dicsőüljön meg az által, hogy elvégezzük, amit ránk bízott, és a gyülekezetünk is betölti azt, amire az Úr rendelte.

Ebből a szempontból nézzük azokat az imatémákat, amit felsorolok, vagy amit a testvérek is megemlítenek! Ámen.